A csillagászat fejlődése – I. rész

            Őskor

A történelem előtti korokban az emberek az ég jelenségeit hitvilágukkal magyarázták. Az első jelentős megfigyelés a Hold ciklusainak váltakozása volt. Mivel írásos emlék nem maradt fent ezekből a korokból, csak találgatásokba lehet bocsátkozni a felől, hogy mennyit ismert az őskori ember a világegyetemből. A legjelentősebb emlékmaradvány a Londontól 130 km-re fekvő Stonehenge. Az építmény egy meglehetősen bonyolult csillagászati létesítmény volt, talán a világ első obszervatóriuma. A neolitikum csillagászai pontos Nap és Hold megfigyeléseket végeztek, érdekes csillagászati irányokat jelöltek meg, és meghatározták egyes fényesebb csillagok kelési és nyugvási helyét.

A világ első csillagtérképe a Merliére-i kő, mely már 10000 éves, melyen a téli és nyári napforduló idején kelő Nap iránya van feltüntetve.

Ókor – Egyiptom

A csillagok tanulmányozásának fő oka a Nílus évenkénti áradásának meghatározása volt. Ezen felül a sivatagban való tájékozódásoz is az ég ismereteit vették segítségül. Ismerték a Merkúrt, Vénuszt, Marsot, Jupitert, Szaturnuszt, melyekről feltételezték, hogy a Föld körül keringenek, de K.e. a 15. században már rájöttek, hogy a Merkúr és a Vénusz a Nap körül kering. Az égitesteket gömb alakúnak tekintették, illetve a K.e. I. évezredben a Földet szabadon lebegő gömbnek írték le.

Az áradás időpontjának meghatározására az ég legfényesebb csillagát, a Szíriuszt használták fel. A főpapok megfigyelték, hogy mikor a Szíriusz először tűnik fel az év során a hajnali égbolton, pontosabban egyszerre kel a Nappal (helikus kelés), pár nap múlva beköszönt az áradás. Napimádatukból eredően a Nap ciklusait alapul véve meghatározták a napév hosszát. Egészen pontosan azt az időt határozták meg, ami alatt a Nap a csillagokhoz viszonyítva visszaér ugyanabba a helyzetbe. 365 napot kaptak, de még mindig úgy vélték, hogy a Nap kering a Föld körül. Az ókori egyiptomiak ismerték a tavaszi napéjegyenlőség beköszöntének időpontját, ekkor a Nap pontosan keleten kelt. A következő napéjegyenlőségig megszámolták a napokat és megkapták a napév hosszát. A 365 napot 12 hónapra, egyenként 30 napra osztották, és az év végét 5 ünnepnappal toldották meg. A Szíriusz heliakus kelése július 20-án következett be, és az egyiptomiak innen számolták az év kezdetét, úgynevezett Szíriusz-évet használtak. A csillagot Szopednek (görögül Szóthisz) nevezték, ami az új év és az aratás hozóját jelenti. Észrevették, hogy a Szíriusz kelési ideje kissé eltolódik a 365 napos naptárhoz képest, és nem esik egybe az újév napjával. A késés négy év alatt egy teljes napot tett ki, és kiszámolták, hogy legközelebb csak 1461 év múlva esik egybe a csillag heliakus kelése az újévvel. Ebből rájöttek, hogy az év 365,25 napból áll, ezt pedig úgy orvosolták, hogy az év végi 5 napos ünnepsorozatot négy évente megtoldották egy 6-kal.

Az ókori Egyiptomban alkalmaztak először komoly csillagászati műszereket: csillag-, nap- és vízórákat, bemetszett pálcákat, egyszerű szögmérő eszközöket és a függőónt. A legfontosabb eszközük a gnomon – árnyékvető pálca volt. Ez egy a földbe szúrt pálca volt, mellyel meg tudták határozni az égtájakat a pálca legrövidebb árnyékának segítségével. Iránykijelölésre különféle réses irányzékokat, pálcákat és zsinórokat használtak.

A piramisok is a magas szintű csillagászati ismeretekről árulkodnak, melyek alkalmasak voltak csillagászati megfigyelésekre. Ezek közül a Kheopsz a leginkább említésre méltó építmény. Az északi szélesség 30. fokára építették, árnyéka alapján a napéjegyenlőség 12 órás pontossággal leolvasható. A K.e. XXVII. században épített piramis élei pontosan észak-déli, illetve kelet-nyugati irányba néznek. A Szíriusz delelésekor sugaraival merőlegesen esik a piramis déli lapjára. A piramisok éleinek ívperc pontosságú tájolása nem csak csillagászati, de egyben építészeti bravúr is.

Valószínűleg az egyiptomiak láttak először napfoltot a napkorongon, erre utal a Nap O jele, ami a csillagászatban ma is használatban van. Zárójelben megjegyezendő, hogy a csillagászati ismeretek a papok kiváltsága, titka és hatalmuk megalapozása volt.

Simon L. Z.

Forrás: 

http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/toroskor.htm

http://www.vmig.sulinet.hu/csillag/torokor.htm

http://iqdepo.hu/dimenzio/20/20-09-04.html

slz

Kedves Olvasó!

Kevés újdonsággal szolgáltam mostanában, ezért elnézést kérek. De ez még nem jelenti azt, hogy a blog nem él tovább. Nem maradt sok időm, hogy foglalkozzak vele, de a tervek szerint szeretnék egy cikket vagy cikksorozatot közölni a csillagászat fejlődéséről az ókortól napjainkig és azon túlig. Meglátom, hogy mennyi anyagot tudok hozzá összeszedni, illetve, hogy azt milyen formában és adathalmazban fogom tálalni.

Az slzhistory eddigi bejegyzéseivel a webse cikkírói pályázatán próbálok szerencsét. Ha másban nem is leszek győztes, talán a legtöbb cikket én fogom beküldeni:P

Ezen felül az slzscifi lassan elér első ciklusához, és egy éves pályafutásával új fejezetet fog kezdeni. Ha a historyn nem is sikerült, azért a scifin még is tudtam közölni minimum havi egy feltöltést úgy, hogy ott nem beszéltem mellé, mint itt. Amint megleszek az első évvel, a mennyiségi írásról átállok a minőségire. Nem tudom még, hogy hogy fog menni, de jó lenne egy lépéssel távolodni az amatőrködéstől.

Az jár a fejemben, hogy megpróbálok komolyabban hozzáállni a pályázatokhoz, illetve szeretnék összehozni egy novelláskötetet vallásos témájú sci-fi írásokkal. Hogy ebből mennyi kerül megvalósításra, nem tudom. De azt megígérhetem, hogy a Tükörhatás 3 el fog készülni. Már húsz oldal meg is van belőle. Tisztában vagyok azzal, hogy ez könnyed szórákozásnál többet nem nyújthat, de ha sikerül fejlődnöm, akkor előveszem majd a történetet és megpróbálok egy igazi könyvet írni belőle, ahol minden alaposan ki lesz dolgozva, leírva, átgondolva.

Köszönöm az eddigi érdeklődést, remélem, hogy sikerül majd érdekességekkel szolgálnom a továbbiakban is.

Lehel

Jókívánság

Boldog, békés karácsonyt és örömökben gazdag új évet kívánok minden Kedves Olvasónak és Bloggernek!

Simon Lehel Zoltán

Periódusos rendszerek, galaxisok, univerzumok

Tűz (plazma), víz (folyékony), föld (szilárd), levegő (gáz). Ezeknek az alapelemeknek a felsorolásából állt össze a rendszere. I.e. az V.-IV. században filozófáló görögök letették a modern anyagtudomány alapjait, ugyan is kitalálták az ATOMOT, ami oszthatatlant jelent. Persze ma már tudjuk, hogy nem így van, de azért az isteni részecske elmélet is kezd dugába dőlni, amiről feltételezték, hogy egy nagyon parányi alkotó, ami mindennek az alapja. Úgy látszik, hogy egy kicsit túllőttek a célon, na de a negatív eredménynek is van információértéke.

Epikürosz (i.e. 341-270) is érthette a természetet, mert felvetette, hogy léteznek kölcsönhatások, amiket ő kapcsokkal és horgokkal próbált meg magyarázni. Természetesen elmélete elég ingatag, de ettől még említésre méltó.

Aztán itt van még Arisztotelész (384-322), a mókamester, aki valószínűleg a másik politikai oldalt képviselhette, mert az oszthatatlanság elmélete helyett vissza- tért az eredetileg indiaiaktól származó őselemek rendszeréhez (tehát az ötlet nem saját termék), mely tagadja az osztahatatlanság tanát. Azért természe- tesen kiegészítette egy kicsit, mert a görögök filozófálással töltötték az egész napot. Természetes, hogy a középkorban is ezt a téves elméletet részesítették előnyben.

Az ókor azonban többet is adott nekünk holmi osztható és oszthatatlan elméleteknél, szám szerint kilenc elemmel ajándékoztak meg bennünket: arany, ezüst, réz, ón, ólom, higany, vas, kén és szén. A következő elemet csupán 1250-ben fedezték fel, majd kétszáz év múlva a következőt és lassan, persze nem túl nagy ütemben, elkezdődtött a többi elem felfedezése is. Szegény Giordano Bruno máglyán végezte, mert nem Arisztotelész tanait vallotta, hanem az atomelméletet. Nem ő volt az egyetlen, aki ebben a korban a hülyeség áldozatává vált.

Végül általánosan elfogadva az atomelméletet, jó irányban kezdtek a polihisztorok, később a tudósok kutatni, és kialakult mai képünk az atomról.

A model megtévesztő és nem fedi a valóságot

2 elektron a belső s orbitálon

2 elektron a következő szintű s orbitálon

2 elektron a legkisebb szintű p orbitálon

Ezen a modellen jól látható, hogyan különülnek el egymástól a héjak, de azokon belül már nem szemlélteti az alhéjakat. Az atommaghoz legközelebb eső gyűrűben az 1s orbitált látható. A rózsaszín gyűrűben már a 2s és a 2p orbitál együtt van jelen, ők alkotják az L héjat. A következő (M) héj szintén együtt tartalmazza a 3s és 3p orbitált, de ebben az esetben mindössze 3 elektron található ezen az energiaszinten (ami azt jelenti, hogy ez az elem az alumínium).

A lítium elemnél jól látszik, hogyan követik egymást az 1s és 2s energiaszintek.

Az elektronok a teljes térrészben mozognak, nem csak egy körpá- lyán. Míg az 1s orbitál önmagában alkotja a K héjat, a 2s (amin most 1 elektron tartózkodik) csak egy része az L héjnak.

Ezen a szén atomon az elektron és az atommag mérete közti különbséget igyekeztek szemléltetni. Szinte olyan az elektronfelhő, mint egy erőtér. Mivel gyorsan mozog, ezért egyszerre fejti ki hatását minden irányban, azon az elektronfelhőn belül, ahol mozog, de erőtérről még sem beszélhetünk, mert ha tömege elhanyagolható is, attől még van, és ezért formája anyagi jellegű.

Ha bár ez az argon modell nem fedi tökéletesen a valóságot, még is jól szemlélteti a p orbitálokat a térben. Ebből is jól látszik, hogy azok az energiaszintek, amik az atommagtól különböző távolságra helyezkednek el, nem mind gömb alakú.

Periódusos rendszerek

Az elemek első dokumentációinak egyike

A Mengyelejev féle periódusos rendszer eredetileg 63 elemet tartalmazott, ellenben Dimitrij Ivanovics Mengyelejev a hianyzó elemeknek üresen hagya a helyet a táblázatban.

Lothar Mayer, német kémikus egy másik úttörője a periódusos rendszernek, aki Men- gyelejevhez hasonlóan rájött az elemek pe- riodicitására, de rend- szerét csak az orosz tudós megjelent táblá- zata után publikálta. Mellesleg benne nem merült fel a fel nem fe- dezett elemek rendsze- rezése.

A periódusosok különböző rendszerezései 

A Mengyelejev rendszer szabályaira alapozódó Albert Tarantola féle táblázat a héjak energiaszintjeire helyezi a hangsúlyt.

Dr. Timoti Stove rendszerén az elemek utolsó elektronnal rendelkező orbitáljuknak megfelelően helyezkednek el. Ha ábrázolnánk az elektronhéjakat és sorba feltüntetnénk az elektronokat, akkor a megfelelő elem táblázatban elfoglalt helyére esne.

Emil Zamaczinski egy- szerű háromszögben ábrázolja az elemeket periódusaiknak megfe- lelően.

Zamaczynski modell

Prof. Theodor Benfey az energiaszinteknek megfelelően, spirális a- lakban, lényegében nö- vekvő sorrendbe rakta az elemeket. Azok az elemek, amik sok elekt- ronnak adnak helyet a d és f orbitáljaikon, a ki- türemkedésekben kap- tak helyet. Ezen felül még látható azoknak az elemeknek a képze- letbeli elhelyezkedése, melyek nagy valószínűséggel csak rövid ideig életképesek és csak különleges környezetben észlelhetőek.

Janet spirális periódusos táblázata

 

 

Clark modell

A kiegészítet Mengyelejev féle általános periódusos rendszer

... és a felfedezések még nem értek véget

Ami a kémiai elemeket illeti, vehetjük úgy, hogy nagyjából minden elemet ismerünk, ami a természetben megtalálható. Az anyag egy másik formája viszont még mindig ismeretlen. Ezek a részecskék. Néhányat ugyan már ismerünk: proton, elektron, neutron, de van még mit felfedezni közülük. Ez már inkább a kvantumtudományok területe, de ugyancsak az anyag keretei közé tartozik. Tehát az elemek rendszere elkészült, most következik a részecskék táblázatának összeállítása, ami hatalmas lehetőségeket hordoz magában.

A részecskék rendszerének összeállításához az első lépés talán Garret Lisinek köszönhető. Lisi az E8 nyolcdimenziós szerkezetének 248 pontjába elkezdte beírni a 40 ismert részecske különböző kvantumtulajdonságú változatait. Azonban maradt húsz üres hely, amelybe feltételezett részecskéket írt be. Ez hasonló ahhoz, amit Mengyelejev csinált 1869-ben.

Az E8 egyik ábrázolása

A részecskékről szóló forrás a következő linken található: 

http://toochee.postr.hu/a-mindenseg-kivetelesen-egyszeru-elmelete

További hivatkozások:

http://metal.elte.hu/~radkat/tortenet/bevez2.htm

http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kidk/0/32287/1

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9miai_elemek_felfedez%C3%A9si_d%C3%A1tum_szerinti_list%C3%A1ja

http://www.tanszertar.hu/eken/2007_01/na_0701.htm

http://s276.photobucket.com/albums/kk35/tomrodgers07/periodic%20tables/

http://dwb.unl.edu/teacher/nsf/c04/c04links/chemlab.pc.maricopa.edu/periodic/stowetable.html

http://www.chemistry-blog.com/2009/04/26/alternative-periodic-tables/

http://www.taringa.net/posts/ciencia-educacion/10469350/Historia-de-la-tabla-periodica.html

http://anirenicon.com/2011/08/20/ripping-the-rug-out-how-ive-come-to-understand-the-bible-and-the-atom-2/

http://www.zoldvalasz.hu/node?page=18

http://theislamawareness.blogspot.com/2011/03/verse-of-day-atoms-weight-of-good.html

http://sketchup.google.com/3dwarehouse/details?mid=2b4f65e0c3e61b57dab082a5d3b1b5fd

http://ajis85.wordpress.com/

http://allperiodictables.com/aptpages/gridlink/grid07_spiral.htm

http://www.dipity.com/moonpig/perodic-table/

http://www.island94.org/2009/10/janets-spiral-periodic-table/

http://astropt.org/blog/2011/06/10/tabelas-periodicas/

http://www.meta-synthesis.com/webbook/35_pt/pt_database.php

http://www.weironline.net/chemcentral/periodictableslinks.html

http://www.periodic-table.net

http://pctrs.network.hu/clubforumcommentpicture/4/7/_/47997_4da18d50af71.JPG

Simon L. Z.

Douglas Adams - Galaxis útikalauz stopposonak

Douglas Adams művének számtalan feldolgozása van: filmek, rádiójátékok, illetve színdarabok. Rengetegen találták igazán érdekesnek, és ebből kifolyólag a Google egy-kettőre információk tömkelegével áraszt el bennünket, ezért értelmetlen lenne újra leírni ugyanazt, de néhány szót még is ejtenék róla.

A mű egy sci-fi komédia. A könyvben az angol humor jobbik fajtájával találkozhatunk. Olvashatunk néhány igazán frappáns logikai levezetést, melyek az ész érveknek ugyan ellent mondanak, de a logikai útvesztők segítségével még is igaznak bizonyulnak, és ebből adódik D. Adams humorának egyik összetevője. Ripacs jelenetektől és párbeszédektől hemzseg az egész szöveg, de mind ez olyan kifinomultsággal és eleganciával van megírva, hogy a történet könnyeddé, pihentetővé és szórakoztatóvá válik. Amennyiben valakinek még sem esik le tőle az álla, ne gondolja azt, hogy vele van a baj, mert a komédia minden értékével együtt még sem felel meg mindenki ízlésének.

1981-ben készült el a hat részes filmváltozat. A díszlet és a rendezés inkább színházi követelményeknek felel meg, de a célnak mondhatni, ez is megteszi. A könyv stílusa eleve fúrcsa, mintha nem regényt olvasnánk, és ennek meg van a maga magyarázata, hiszen valójában ez egy rádiójáték. A végeredmény tehát egy megfilmesített rádiójáték. A film szóról szóra, jelenetről jelenetre követi a könyv sorait, valójában nincs sok értelme elolvasni és megnézni, mert nem fogunk különbséget találni.

2005-ben újból filmvászonra vitték. Ami a színészi teljesítményt illeti, az 1981-es szindarabhoz hasonlító előadásmód jobban jött ki. Az új feldolgozásban már eltértek ettől a színházi jellemtől, és a mű könnyedségét egy kis szándékos ripacskodással próbálták meg visszaadni. Tovább ront a helyzeten, hogy mindent egyetlen részbe próbáltak meg belezsúfolni, ezért a mű eredeti humora csak néhol jön elő. Vannak részek, amik kimaradtak, a történet csak nagyolva és egy kissé átírva jön vissza. A jelenetek viszont jobbak, látványosabbak. Természetesen meg van a régi filmre való emlékezés mozzanata is, az egyik jelenetben találkozhatunk a kocka fejű depressziós robottal is az első filmből, akinek a modern változata egy nagy gömb fejű jóval elegánsabb kivitelezésű robot. Aki nem olvasta a könyvet, vagy nem látta a '81-es filmváltozatot, az nem valószínű, hogy kellően fogja tudni értékelni a jeleneteket.

Végeredmény: a két filmet össze kéne gyúrni úgy, hogy kiegészítsék egymás hiányosságait, és akkor talán sikerülne végre túlszárnyalni a könyvet.

Simon L. Z.

Herbert George Wells: Az időgép – második rész

A filmek és a könyv párhuzama

            Az időgép 1960-as filmváltozata nagymértékben megegyezik a regénnyel, viszont a történet némileg megváltozik, ezzel kijavítva azokat a hibákat, amiket Wells kezdő íróként elkövetett. A filmet kissé aktualizálták az ötvenes-hatvanas évek emberének ismereteihez és elvárásaihoz. A történet a második vendégséggel kezdődik, ahol a meghívottak türelmetlenkednek, és kissé zúgolódnak a professzor tiszteletlensége miatt, hogy házigazdaként nem fogadja vendégeit. Ebben a jelenetben fény derül a professzor keresztnevére, Georgenak hívják. Az időutazó a könyvben leírtaknak megfelelően megérkezik, de már nem tapasztaljuk azt a higgadtságot, amit eredetileg. Nem öltözik át, toprongyos öltözetben kezdi mesélni a történetet. Visszaemlékezik az első vendégségre, amikor bemutatta a prototípust. A párbeszédek majdnem szóról szóra megegyeznek a könyvben írtakkal. A vendégek távozása után a professzor megkezdi az időutazást. Eddig a pillanatig a forgatókönyv teljes mértékben a regényre támaszkodik. Az időutazást a film már sokkal látványosabban eleveníti meg. A film forgatásának pillanatáig történt világi események bekerülnek a történetbe. A rendező beiktatott néhány megállót az időben, melyek közül az utolsó a kitalált harmadik világháborút eleveníti meg. Az eseményeknek köszönhetően létrejövő természeti katasztrófa sürgeti a professzort, hogy továbbálljon. A veszélyes események közbeni kapkodásnak köszönhetően utazik a távoli jövőbe. Innen a film ismét hűen követi a regényt, azonban némileg mégis eltér. Az események kissé felgyorsulnak, a professzor nem megy bele találgatásokba és feltételezésekbe, az információk egy részét az időjárótól, a többit más forrásból kapjuk. A filmben amúgy nem hangzik el az időjáró megnevezés, ezt Georggal helyettesítették. Valamelyest konkretizálódik a múlt, ami ehhez a jövőhöz vezetett. Ez a fejlődés nem egyezik meg a könyvben leírt tőkés termelésnek köszönhető evolúcióval. A morlockok megjelenése hasonlóan hátborzongató, mint a könyvben. A harcok az írott változattal majdnem teljes mértékben megegyeznek. A mozzanatok ugyanazok, de a föld alatti és a föld feletti küzdelmeket egy jelenetbe hozták össze. A professzor példáját követve a küzdelembe az eloik is beszállnak. Ezek után majdnem végzetes csapást mérnek a morlockok világára. A filmben a főhős nem jár be akkora területet, mint a könyvben, és nem emeli ki az épületeket. A múzeummal nem is találkozunk. Miután hazatér azzal a különbséggel, hogy nem utazik előre harminc millió évet, és elmeséli otthon a történetet, kétséget kizáróan visszatér az eloik közé.

            A film sokkal kedvezőbben zárja le és fejezi be a történetet. A regénnyel ellentétben a komor beletörődés és megnyugvás helyet nem egyszerűen reménykedhet a néző, hanem bizonyosra veheti, hogy a professzor megmenti a jövőt.

             A regénnyel való hasonlóság, és az attól való aprócska változtatások a filmet meglepően élvezetessé teszik. Ez a hatás abban az esetben, ha a néző olvasta a könyvet, még inkább fokozódik. A fél évszázados alkotás igazán látványos elemeket tartalmaz. Arról se feledkezzünk meg, hogy valószínűleg a jeleneteket nem vették fel többször. Az akkori filmtechnika nehézségeinek tudatában a film még inkább megállja a helyét.

            A 2002-es feldolgozás lényegében az 1960-as filmre épül. Ennek ellenére mégis tartalmaz olyasmit, amit elődje nem, de a könyv igen, habár ezek kevésbé szembetűnőek. A helyszín megváltozik Londonról New Yorkra. Az időutazás egy kicsit eltolódik, és a történet nem mesélésre alapozódik. A professzornak megtudjuk a nevét, Alexander Hartdegen. Érdekes megfigyelni a neveket. Míg a könyvben nem volt szükséges, addig 1960-ra már nevet kellett adni a főhősnek még akkor is, ha nem emlegették sokat, az új filmben pedig már teljes nevet és személyiséget kap.

            A főszereplőt az új esetben teljesen eltérő erő motiválja, egy tragédia, és a kétségbeesett hajsza, hogy megváltoztassa a múltat. A korábbi feldolgozásban és a könyvben inkább a jövő érdekli a professzort, most azonban a múlt. A jövőbe inkább csak menekül, választ keres. Az időutazás megállóinak folyamán a könyvtől teljesen elütő, ellenben az 1960-as változatnak tökéletesen megfelelő, de tovább fejlesztett másával találkozhatunk. A morlockok evolúciójának kezdetét pontosan meg tudjuk határozni, ezzel együtt az okot is, ami ehhez a változáshoz vezetett. Az ok viszont nem háború, hanem a tudomány hajszolása, ami látványban az első filmfeldolgozáshoz hasonló katasztrófához vezet, aminek következtében a menekülő időjáró nyolcszázezer évet siklik előre az időben.

            A 802701-es esztendő sokban eltér az előző két esethez viszonyítva. Kezdhetjük azzal, hogy nem fehér bőrű, szőke, satnya testű angol utódok, hanem mesztic-kreol bőrű szép és életerős emberek az eloik. Saját kezűleg épített házaikban élnek, amik talán fészekhez hasonlítanak és nem a morlockok tartják el őket. Az eloik valamivel érdeklődőbbek, mint a regénybéli és az előző feldolgozásbeliek, gyűjtik a köveket, és emlékeznek a kihalt nyelvre. A sötéttől való félelem kicsit másképp jelenik meg, a nappal és éjjel motívumában, ami az elmúlás természetességével azonosul bennük. A morlockok óriási erős, rusnya lények, akik egész jól bírják a fényt. Az 1960-as filmben és a könyvben megjelenő kutak helyett futóhomokba merülve bújnak vissza a föld alá, és a professzor mélybe való leereszkedése is sokkal kevésbé kényelmes. Újszerű az, hogy a morlockok társadalma is bemutatásra kerül, akiket az időjáró hirtelen ötlettől indíttatva elpusztít.

            Az eloik mindhárom esetben fiatalabbak a morlockoknál, a könyvben és 1960-as változatban a morlockok fiatalabbak az időjárónál, a 2002-es filmben a professzor fiatalabb, de a morlockok nála idősebbeknek tűnnek. A könyvben a társadalmi fejlődés vezetett az emberek elállatiasodásához és a faj kettéválásához, a 60-as filmben a tudás háborúban való megnyilvánulása okozta a végzetet, míg a legfrissebb feldolgozásban a tudás okozta természeti kataklizma változtatta rémségessé a kezdetben még igazán csodálatos jövőt. Ez egy mondat erejéig külön meg van említve, amikor a morlock vezér azt mondja, hogy az időjáró szükségszerű következményének eredménye a morlock faj létezés. Ő, mint tudós képviselte a haladást, ami egyszer megbotlott és megváltoztathatatlan irányba terelte a jövőt.

            A 2002-es filmben meglelhető néhány olyan motívum, ami a könyvre utal. A könyvben a professzor a fizikai optikáról írt tanulmányt, a filmben fotonikus rendszerrel találkozik, illetve alternatív energiaforrásként pártolja a napenergiát. Míg a könyvben az emberi nagyság az építészetben bontakozott ki, addig az új filmben erre nem volt lehetőség, ellenben az építészet, mint az emberek maguk után hagyott emléke megjelenik. Az eloik érdekes fa és bambuszemlékműveket építenek, hogy ne múljanak el úgy, hogy semmit sem hagynak maguk után.

            Érdekes az, hogy Weenát az új feldolgozásban Maranak hívják. Érdekes az is, hogy a könyvben Weena elveszítésével elveszítjük a világot, míg a filmekben a lány megmentésével megmenekül a jövő is. Ezeken kívül még sok más közös és eltérő apróság van a filmekben és a könyvben. Mindhárom történet együttes ismerete sokkal érdekesebbé teszi Az időgépet. Figyelemmel követhetjük a történetek fejlődését, és egyben a korok közti különbséget annak függvényében, ahogy újraírták a történeteket az éppen ideális korok elvárásainak körülbelül egy évszázadnyi intervallumban.

Simon L. Z.

A majmok bolygója - Lázadás 2011

          A történet legújabb feldolgozásának köszönhetően újabb lehetőség nyílt tovább bővíteni az előző alkotások párhuzamait. Ezzel azonban várok egy kicsit, hagyok időt arra, hogy minél többen megnézzék a filmet. Mi után leülepedett, foglalkozok vele. A filmről csupán annyit árulok el, hogy irtózatosan nagy meglepetés, szerintem az évszázad sci-fi alkotása. Tökéletesen egyezik a regénnyel és a régi filmmel, minden apró részletében. A rendezőnek és a forgatókönyv írónak sikerült az, ami már régóta senkinek. Úgy formálták a szálakat, hogy megfeleljen napjaink ismereteinek, és mind e közben sikeresen megőrizték az eredeti történetet a nélkül, hogy azt megerőszakolták volna.

A már elkészült ismertető és párhuzam ide klikkelve elérhető!